Őz vadászata
Őz
Az őz Magyarország egyik leggyakrabban előforduló vadállata, és a magyar vadászat egyik meghatározó szereplője.
Az őzek kis testű emlősök, amelyek rendszerint 20-35 kg közötti súllyal rendelkeznek. Jól alkalmazkodtak a magyarországi tájhoz és éghajlathoz, és számos erdőben, mezőn, és dombvidéki területen találhatók meg az országban. Az őzek különleges megjelenésű állatok. Fehér, barna és fekete színű szőrzettel rendelkeznek. A hímeket agancsok is jellemzik, melyek minden évben újra nőnek.
Élőhelye
Az ősi élőhelyének a ligeterdőket, az erdős sztyeppét, az erdős pusztát tarthatjuk. Kedveli a lombelegyes erdőket, erdőszéleket és a vele határos gyepes, vagy mezőgazdaságilag művelt területeket. Az 1970-es évektől terjedő nagytáblás mezőgazdálkodás által kínált nyugalom az őz területfoglalásához vezetett. Ekkor terjedt el széltében az Alföldön, amelyet nagyban elősegített az Alföld fásítása, erdősávok, erdőfoltok kialakítása, azaz az élőhely javulása. Az őz nagyon jól alkalmazkodott a nyílt mezőgazdasági környezethez olyannyira, hogy ma már szokás elkülöníteni mezei és erdei őz ökotípust.
Állományviszonyai
A hivatalos becslés alapján Magyarországon több mint 320.000 őz él, éves terítéke kb.80.000 amiből közel 32.000 példány a bak.
Vadászata
Az őzvadászat hosszú múltra tekint vissza Magyarországon és napjainkban is egy népszerű vadászati tevékenység az országban. A mezei őz vadászatának legelterjedtebb módja a terepjáróval való barkácsolás, amit kombinálhatunk cserkeléssel, sőt lesvadászattal is. E két utóbbi vadászati mód egyenkénti használata különösen az erdei őz vadászata során vezet eredményre. E módokat alkalmazhatjuk a tavaszi, vagy az üzekedési idején folytatott bakvadászatokon, nemkülönben a tarvad selejtező állományszabályozó vadászatakor. Üzekedésben egyre inkább teret hódít az őzhívás, amelynek során a suta vágyakozó hangját, panaszhangját, esetleg vészsirámát, máskor a gida kereső hangját utánozzuk.
Őzbak: április 15. - szeptember 30..
Suta, gida: október 1. - február 28.
Rekordok
A jelenlegi világranglistán az első 50 őztrófea 30%-át teszik ki a magyar őzagancsok.
2. 1975. Jászkisér, 231,53 IP
3. 1993. Abádszalók, 230,74 IP
4. 1965. Martonvásár, 228,68 IP
9. 2000. Árpádhalom, 208,13 IP
10. 2002. Földeák, 207,80 IP
13. 1975. Kisköre, 201,92 IP
20. 1974. Boldog, 198,10 IP
21. 1978. Csépa, 197,65 IP
27. 1969. Szajol, 193,80 IP
35. 1973. Törökszentmiklós, 190,65 IP
37. 1966. Szőreg, 190,05 IP
44. 1974. Siklós, 188,12 IP
46. 1976. Tiszaliget, 187,62 IP
47. 1978. Jászkisér, 187,17 IP
48. 1972. Kisléta, 187,00 IP
