Az európai őz mára szinte a teljes Európát belakta, Magyarországon is mindenütt elterjedt.

Élőhelye

Az ősi élőhelyének a ligeterdőket, az erdős sztyeppét, az erdős pusztát tarthatjuk. Kedveli a lombelegyes erdőket, erdőszéleket és a vele határos gyepes, vagy mezőgazdaságilag művelt területeket. Az 1970-es évektől terjedő nagytáblás mezőgazdálkodás által kínált nyugalom az őz területfoglalásához vezetett. Ekkor terjedt el széltében az Alföldön, amelyet nagyban elősegített az Alföld fásítása, erdősávok, erdőfoltok kialakítása, azaz az élőhely javulása. Az őz nagyon jól alkalmazkodott a nyílt mezőgazdasági környezethez olyannyira, hogy ma már szokás elkülöníteni mezei és erdei őz ökotípust.

Állomány viszonyai

A hivatalos becslés alapján Magyarországon több mint 320.000 őz él, éves terítéke kb.80.000 amiből közel 32.000 példány a bak.

Vadászata

A mezei őz vadászatának legelterjedtebb módja a terepjáróval való barkácsolás, amit kombinálhatunk cserkeléssel, sőt lesvadászattal is. E két utóbbi vadászati mód egyenkénti használata különösen az erdei őz vadászata során vezet eredményre. E módokat alkalmazhatjuk a tavaszi, vagy az üzekedési idején folytatott bakvadászatokon, nemkülönben a tarvad selejtező állományszabályozó vadászatakor. Üzekedésben egyre inkább teret hódít az őzhívás, amelynek során a suta vágyakozó hangját, panaszhangját, esetleg vészsirámát, máskor a gida kereső hangját utánozzuk.

Rekordok

A jelenlegi világranglistán az első 50 őztrófea 30%-át teszik ki a magyar őzagancsok.

2. 1975. Jászkisér, 231,53 IP 3. 1993. Abádszalók, 230,74 IP 4. 1965. Martonvásár, 228,68 IP 9. 2000. Árpádhalom, 208,13 IP 10. 2002. Földeák, 207,80 IP 13. 1975. Kisköre, 201,92 IP 20. 1974. Boldog, 198,10 IP 21. 1978. Csépa, 197,65 IP

27. 1969. Szajol, 193,80 IP 35. 1973. Törökszentmiklós, 190,65 IP 37. 1966. Szőreg, 190,05 IP 44. 1974. Siklós, 188,12 IP 46. 1976. Tiszaliget, 187,62 IP 47. 1978. Jászkisér, 187,17 IP 48. 1972. Kisléta, 187,00 IP